Gyakran Ismételt Kérdések

Pontosan mi is ez a projekt?
  • A projekt neve: ,,Dél-alföldi EGS erőmű" NER300 Demonstrációs projekt.
  • Az Európai Bizottság szén-dioxid kvóták értékesítéséből létrehozott alapjának – NER300 – támogatásával megvalósuló újszerű projektről van szó, amelynek célja, hogy feltárja az alternatív energiaforrások kiaknázásának lehetőségeit.
  • Olyan erőmű megépítéséről van szó, mely kizárólag környezetbarát módon, üvegházhatású gázok termelése nélkül, fenntartható módon termel elektromos- és hőenergiát. Egy geotermikus energiát innovatív módon hasznosító, elsősorban villamos energiát termelő erőmű épül, amely 11,8 megawatt villamosenergia-kapacitással és mintegy 60 megawatt hőkapacitással rendelkezik majd.
  • Mennyi a 12 MW elektromos energia? Az erőmű évente várhatóan közel 80 millió kilowattóra áramot termel majd, amely több mint 40.000 háztartás átlagos éves fogyasztását tudja biztosítani.
Mennyi 60 MW hőmennyiség?

Elégséges lehet kb. 8.500 háztartás hőigényének kielégítésére.

  • Ez lesz Magyarországon az első földhőre alapozott villamos erőmű, ami az energiáját mesterséges tározóból nyeri. Az ilyen erőművek az energiát nem forró termálvízből nyerik, hanem 220-240 Celsius fokos kőzetből. A tározókba felszíni vizet vezetnek és az így felforrósodott és kinyert gőzzel termelnek villamos energiát.
  • Az eljárás lényege: egy mesterséges geotermális rendszer kiépítésével a föld mélyén, több mint háromezer méter mélyen lévő forró kőzeten átsajtolt vízből nyert gőz visszavezetése a felszínre, mely gőzzel meghajtott turbinák termelik folyamatosan az elektromos- és a hőenergiát. A megtermelt áram pedig becsatlakozik a meglévő országos elosztórendszerekbe, a hő pedig helyben hasznosul távfűtés vagy ipari hő formájában.

A rendszer a következőképpen működik: lefúrunk abba a mélységbe, ahol már megtalálható a tömör kőzet, a gránit, amelyben mesterséges repedezettséget idézünk elő. Egy kúton keresztül vizet juttatunk ide a mélybe és ezt a vizet átsajtoljuk a repedezettségen. A kőzet hőmérséklete körülbelül 220-240 fok, amely felforrósítja és gőzzé alakítja a leérkező vizet. Ezt a forró gőzt vezetik fel a turbinákhoz egy másik kúton keresztül. Az áramfejlesztő munkát tulajdonképpen az így előállított gőz végzi el, hiszen ezzel hajtják meg a turbinákat.

Az áramtermelés hasznosítható mellékterméke a hő, melyet fűtésre lehet felhasználni. Éppen ezért az erőmű környezetében lévő települések, illetve üvegházak, szárítók egyéb fűtésigénnyel rendelkező építmények ezzel az olcsó energiával gazdaságosan működtethetővé válnak és jelentősen csökkentik a mezőgazdasági termelők, vállalkozások költségeit.

Mekkora a projekt költségvetése? Mennyi támogatást adott az Európai Unió? Honnan finanszírozzák a fennmaradó részt?
  • A projekt teljes költségvetése 116 millió euró, hozzávetőlegesen mintegy 35-36 milliárd forint.
  • Az Európai Unió NER300 kezdeményezése összesen 39,3 millió euróval, mintegy 12 milliárd forinttal támogatja a projektet.
  • A projekt költségeinek fennmaradó részét a konzorcium saját erőből és egyéb befektetői és banki forrásokból biztosítja.
Ki végzi a projektet? Milyen konzorciumról beszélünk? Mit lehet tudni a tagjairól?
  • A projektet az EU-FIRE EGS Hungary konzorcium kivitelezi, irányítja.
  • Az EU-FIRE EGS Hungary konzorciumban a magyar tulajdonú EU-FIRE Kft. 95 százalék tulajdonrésszel rendelkezik, a maradék 5 százalékos tulajdonrész az izlandi Mannvit tulajdona.
  • Az EU-FIRE Kft. a hazai geotermális projektek fejlesztésében rendelkezik nagy tapasztalatokkal, a Mannvit nemzetközi szinten a geotermális erőforrások kiaknázásának elismert szakértője.
A projektet mennyire támogatja a magyarországi környezet?
  • A magyar kormány elkötelezett a megújuló energiaforrások kiaknázása mellett, ezt bizonyítja, hogy továbbra is eltökélt a 2020-ra meghatározott 14,65 százalékos megújuló energia részarány elérésében. Ennek jele, hogy ez a jelentős projekt is a Nemzetgazdasági Minisztériummal és a Nemzeti Fejlesztési Minisztériummal szoros együttműködésben valósul meg.
  • A kormány elköteleződését a projekt iránt az is jelzi, hogy a beruházást nemzetgazdasági szempontból kiemelt fejlesztésnek nyilvánította a kormány.
Mit jelent az, hogy a beruházást nemzetgazdasági szempontból kiemelt projektnek nyilvánította a kormány?
  • Nem jelent mást, mint hogy meggyorsítják a beruházás hatósági engedélyezési eljárását.
  • Nem ez a fejlesztés az egyetlen kiemeltnek nyilvánított projekt. Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházásként valósult meg egyebek között az ország egész területén közel 240 közlekedésfejlesztési projekt, közel 90 az egészséges ivóvíz-hálózattal kapcsolatos projektek. Azonban nem csak fejlesztési beruházások valósulnak, valósultak meg, hanem külföldi vállalatok magyarországi befektetéseinek elősegítése is (LEGO, Hankook).
  • A munka gördülékeny és dinamikus haladása érdekében a kormány ezt a projektet 263/2014/10.15 számú kormányrendeletével kiemelt projektté nyilvánította. A kiemelt projekt államigazgatási támogatására a kormány Békés megye kormánymegbízottját jelölte ki.
  • Állami pénzügyi támogatással nem jár az, hogy egy projektet nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűnek minősítettek
Lehet-e ezeket az erőműveket sokszorozni vagy csak egy fecskéről beszélünk, amely nem csinál nyarat?

A mostani mintaprojektnek az a célja, hogy a tapasztalatok alapján további hasonló erőművek létesülhessenek szerte a világon.

Miért pont ebben a térségben valósul meg az első ilyen jellegű európai projekt?

A mesterséges geotermikus rendszerek a Kárpát-medence geológiai adottságai miatt itt optimális körülmények között valósíthatók meg. Ez azt jelenti, hogy itt nem kell olyan mélyre fúrni, mint máshol. Battonyára a geológia kutatások miatt esett a projekttulajdonosok választása, mert a Battonyai hátság adottságai a legjobbak Magyarországon.

Mennyi ideig tart az építkezés és mikor áll üzembe az erőmű?
  • Az engedélyezési eljárások egy része már lezajlott, a bányaterületre vonatkozó koncessziós szerződést is megkötötte a konzorcium az állammal.
  • Az első kivitelezési munkálatok 2016 első felében kezdődnek, és az erőmű várhatóan 2019. végéig készül el.
  • Az építkezés előkészítése 2015 év elején elkezdődött, a projekt teljes megvalósításának befejezési határideje 2018. december 18-a. Ez a határidő azzal a kiegészítéssel érvényes, hogy ez az idő minden különösebb indoklás nélkül egy évvel meghosszabbítható. Erre azért adott lehetőséget az Európai Bizottság, mert innovatív, új kipróbálású technológiáról van szó, és a kivitelezés közben előre nem kalkulálható, nem látható körülmények is felmerülhetnek.
Veszélyes egy ilyen erőmű építése vagy üzemeltetése?
  • Az erőmű építése nem jelent veszélyt. A kivitelezés és a fúrások szigorú biztonsági szabályok és nemzetközi standardok szerint zajlanak majd.
  • Legnagyobb valószínűséggel semmilyen érezhető hatása nem lesz az építkezésnek. Legrosszabb esetben az építkezés alatt tapasztalt földmozgás ahhoz hasonlít, mint amikor egy vonat halad el a közelben. A tározó kialakításához nem használunk robbantást, hanem az ún. rétegcsúsztatás technológiáját alkalmazzuk.
  • Az építkezés a legújabb technológiával készül és ezzel a technológiával nem tapasztaltak károsodást azokban az országokban, ahol eddig ilyen technológiát használtak.
Mennyi vízre lesz szüksége az erőműnek?

Az építkezés három éve alatt kevesebb mint 185 ezer m3 vízre lesz szükség a munkákhoz. A mesterséges tározó kialakításához saját kutak telepítését tervezzük, melyek a jelenleg üzemelő ivóvíz kutakat kerülve biztosítják a szükséges vizet. A kialakításhoz nincs szükség ivóvíz minőségű vízre, így nem kell az ivóvíz bázisokat igénybe venni. Mivel nem felszín közeli víz igénybevételét tervezzük, a vízkivételnek a növényzetre semmilyen hatása nem lesz, a tározó kialakítása és később az erőmű üzemelése miatt a talaj vízháztartása nem károsul.

A térségben (és más térségekben is) a növények öntözéséhez jóval nagyobb mennyiségű vizet termelnek ki és használnak fel, mint amennyire az EGS projekthez szükség lesz.

Fogja-e akadályozni az erőmű építése és a kutatások a mezőgazdasági munkákat?

A környéken élőknek az elkövetkező négy évben is termelni, aratni, vetni kell.

Az első kutak telepítése egy kb. 1,5-2 hektáros területet vesz igénybe, ezen a területen nem folytatható mezőgazdasági tevékenység.

A kapcsolódó megfigyelő állomások terület-igénye igen kicsi, mindössze egy pár négyzetméteres aknára van szükség, melyet szintén mélyfúrással alakítunk ki, ám mobil fúróberendezések igénybe vételével. A pár napos kivitelezés alatt egy kb. 20x20 m-es területet veszünk igénybe, melyet a levonuláskor helyreállítunk.

Milyen messze lesz az erőmű a házaktól? Zajos lesz-e, lehet-e majd pihenni?

Az erőművet a lakóépületektől lehetőleg több mint 300 m-re tervezzük, így az esetleges zaj a lakóépületeknél nem okoz majd gondot. Az erőműben nagy zajjal járó tevékenység nem lesz, csupán a szivattyúk fognak üzemelni. Amennyiben zajuk mégis zavarónak tűnne, a megfelelő burkolással ez nagymértékben csökkenthető.

Mekkora kamionforgalom várható? Erre fel van-e készülve a térség? Merre fognak közlekedni a kamionok és a nehézgépek?

Kamionforgalom csak a kútfúró berendezés és a fúráshoz szükséges anyagok helyszínre szállításakor várható, becslésünk szerint legfeljebb 1,5-2 hét alatt 40-60 kamion fordulna meg a térségben. A megfelelő munkaterület kialakításához pedig 2-5 munkagép és 5-10 további teherautó fog a helyszínre vonulni.

A térség útjai a kamionok szempontjából megfelelő minőségűek, károsodásuk sem várható. Amennyiben a kijelölt munkaterülethez nem csatlakozik megfelelő út, úgy ott közlekedő utat fogunk építeni.

Por, füst, (zaj)szennyezés várható-e úgy az építés, mint az üzemelés alatt?

Az építés alatt első lépésben ugyanolyan munkálatok és hatások várhatók, mint bármely egyéb terület-előkészítési munka alatt. A kutak fúrása a helyszínre épített fúrógéppel történik, ugyanolyannal, mint amilyenek az olajkutakat fúrják. A fúró berendezés valóban elég zajos, ám a lakott területektől való távolság miatt ez a zaj a házaknál már nem lesz érzékelhető.

Az erőmű üzemelése során már csak a keringető szivattyúk fognak dolgozni, ezek zaja pedig a megfelelő tokozással, burkolattal egészen minimálisra csökkenthető.

Említették a munkalehetőségeket. Mikortól ad munkát az erőmű és az építkezés?

A direkt munkahelyek mellett rendkívül fontos, sőt talán elsődleges az, hogy nagyon jelentős lehet az olcsó (hő)energiára települő iparágakban foglalkoztatottak száma.

A térség erőssége a termőföld. Ez az erőmű nem károsítja a termőföldet?

Az erőmű mindössze közvetlen területfoglalásával lesz hatással a termőföldre. A nagymennyiségű és olcsó hő viszont nagy lehetőséget biztosít a mezőgazdasági vállalkozásoknak (pl.: üvegházak), így a környék jó minőségű termőföldje még jobban hasznosítható.

Miért érdekes nemzetközileg is a projekt?

A projekt egyre több nemzetközi figyelmet kap, egyebek között azért is, mert ez az első olyan erőmű, amely már eleve EGS-technológiával indul és nem ötvözik más technológiákkal.

Európában ez az első, tervezetten rétegcsúsztatással megvalósuló EGS erőmű. A projektet több európai ország is figyelemmel kíséri, mivel sikeressége esetén, az itt tanultak alapján mások is megpróbálkoznak hasonló erőművek megvalósításával.

Ha kisebb területet, magánterületet érint a projekt, ezeket a károkat mikor tudják helyreállítani?

Szándékaink szerint első lépés mindig az érintett tulajdonosokkal való megegyezés. Semmilyen területet nem veszünk igénybe a tulajdonos(ok) megkeresése, értesítése, jóváhagyása nélkül. Amennyiben a projekt megvalósítása során bárkinek kára keletkezik, úgy azt a lehető leggyorsabban megtérítjük.

Mekkora területet érint az építkezés és mennyit a működtetés? Mi történik az igénybevett területekkel az építkezés után?

A fúrás közben legfeljebb 1,5-2 hektárnyi terület lesz érintett, amelynek a nagy részét az eredeti állapotába visszaállítjuk. Az érintett területen a termőföldet külön tároljuk, hogy később vissza lehessen állítani az eredeti állapotot. Semmilyen maradandó kárt nem okoz az építkezés, ha pedig közben bármilyen károkozás történik, azt a konzorcium megtéríti.

Meddig lehet elvezetni az áramot és meddig a hőenergiát? A távolabbi települések hogyan részesednek belőle?

A megtermelt áram a törvény szerint az országos áramhálózatra csatlakozik rá. A hőenergiát viszont helyben lehet értékesíteni, mégpedig minél közelebb az erőműhöz, annál gazdaságosabban. A forró víz öt kilométerenként egy fokot hűl, tehát az a leggazdaságosabb, ha 10-15 kilométeres körzetben hasznosítják.

Hány emberre lesz szükség az erőmű üzemeltetéséhez?

Legfeljebb néhány tíz emberre, az új munkahelyek többségét nem ez fogja teremteni, hanem a hőenergiát hasznosító helyi vállalkozások.

Meddig működtethető az erőmű?

A projektet 30 éves üzemeltetéssel tervezzük, ám amennyiben a geológiai-műszaki-gazdasági körülmények lehetővé teszik, további üzemelés is elképzelhető.

Milyen hatással van az ivóvízre és az ivóvízbázisra?

Jelen ismereteink szerint sem a kivitelezés, sem az üzemelés nem lesz hatással az ivóvízre vagy az ivóvíz bázisokra.

Az önkormányzatok milyen kedvezményeket kapnak, milyen előnyökkel jár nekik?


Mivel lehet garantálni, hogy a repedések nem terjednek tovább?

A mélységi tároló kialakulását, a repedések terjedését rendkívüli érzékenységű műszerekkel, ún. geofonokkal követjük nyomon. A megfigyelés következtében valós képünk lesz a repedések aktuális helyzetéről, fejlődésükről és a rezgések energiájáról.

A valós idejű megfigyeléshez kapcsolódóan egy ún. jelzőlámpa rendszert dolgozunk ki, amely lehetővé teszi, hogy a nem kívánt energiaszint elérése esetén azonnal beavatkozhassunk, és a működést csökkentsük, felfüggesszük, vagy leállítsuk.

Nem fenyeget-e az a veszély, ami Pusztaszőlősnél is történt?

Pusztaszőlősnél egy földalatti mesterséges gáztározóval történt a baleset. Ebben az erőműben semmilyen gáz nem lesz, tehát nem fordulhat elő ilyen baleset.

Mi történik, ha a fúrásnál gázt találnak és az felrobban? Hogyan lehet kezelni?

A fúrás során átfúrhatunk olyan rétegeket, melyek tartalmaznak földgázt vagy olajat, azonban ennek a fúrásnak nem ez a célja. A szénhidrogének ebben a térségben is az üledékes kőzetekben fordulnak elő, ám mi jóval ezek alá, a gránitos alapkőzetbe fúrunk, melyben semmilyen szénhidrogén nem várható.

Az alkalmazott fúrási technológia kizárja azt, hogy a fúrólyukból bármilyen gáz a felszínre kerüljön, szükség esetén a kút teljes mértékben elszigetelhető, a robbanás lehetősége kizárt.

Az elmúlt évtizedek fúrási tapasztalatai alapján számos olyan műszaki megoldás, berendezés, gyakorlat alakult ki, amely minimalizálja a balesetek lehetőségeit, amennyiben mégis váratlan esemény következne be, úgy annak hatása gyorsan elfogadható szintre csökkenthető, oka megszűntethető.